A kkv-szektor aktualitásairól, a fenntartható működésről, a társadalmi-környezeti felelősségvállalásról, valamint arról is szó volt az Erste Bank sajtóreggelijén, hogy idén milyen gazdasági, üzleti környezetben kell helytállniuk a kis- és középvállalkozásoknak, illetve mikor érdemes belevágni a felkészülésbe az ESG-törvény előírásainak teljesítését illetően. Az Erste kkv üzletágának, valamint fenntarthatósági irodájának vezetői arról is beszámoltak, hogy egy ESG-index bevezetését tervezik a kkv-szektorból érkező partnereik számára is, a nagyvállalatoknál ugyanis ez már működik.
Az MNB meghosszabbította Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amin keresztül a bankok 2023 végén közel 880 milliárd forint hitelt nyújtottak. Emelkedtek a hitelintézetek kockázatai: eddigi legmagasabb értéken áll az MNB Banki Karbonkockázati Indexe és a klímakockázati háló alapján is nőttek a hitelezési portfólióban a klímakitettségek. Az MNB ESG-ajánlással készül és negyedévente zöld adatokat is publikál - derül ki az MNB Zöld pénzügyi jelentéséből.
A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Egy ilyen komplex és nagy volumenű változás, az innovációk átvétele, az új technológiák, technikák alkalmazása, az új zöld szabályok betartása azonban komoly költségteher a gazdaság szereplőinek, éppen emiatt érdemes minden szembejövő lehetőséget megragadni, támogatást kihasználni. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tízmilliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára. Az itthon már jól ismert operatív programokon túl is van lehetősége a magyar gazdasági szereplőknek: a közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserével beszélgettünk az uniós forrásokra való pályázási lehetőségekről, és a LIFE Program áprilisban megjelent 2024-es felhívásairól.
A zöld fejlesztések felfutása, a zöld átállás hívta életre a Sustainable Tech tavaszi üzleti, fenntarthatósági konferenciánkat, ahol a közös gondolkodás, valamint a különböző iparágak találkozása és a konkrét megoldások lesznek főszerepben. Nézzük, miről lesz szó, és kik a meghívott előadók az április 24-i, Portfolio Sustainable Tech konferencián!
A zöld átállásról lesz szó a Portfolio következő fenntartható eseményén, a Sustainable Tech konferencián. Április 24-én újra a fenntarthatósági megoldásoké a főszerep, várjuk azokat, akik elkötelezettek a vállalati innovációk, a zöld megoldások megvalósítása terén! A konferencia részletei itt érhetők el.
Új piaci lehetőség nyílt a magyar vállalkozások előtt a kritikus nyersanyagokat érintő ipari tevékenységek területén: annak érdekében, hogy az unió semmiképpen se függjön indokolatlan mértékben harmadik országtól és az onnan származó nyersanyagoktól, az EIT InnoEnergy és az európai magántőke- és kockázati tőkebefektető vállalat, a Demeter Investment Managers egy 500 millió euro összegű pénzügyi alapot hozott létre, amelyből a kontinens kitermelési és újrahasznosítási kapacitásainak fejlesztését, bővítését fogják finanszírozni.
"A zöld átállás szempontjából a legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor, illetve a közlekedés. A zöld átálláshoz szükséges források 80%-át ebben a három szektorban fogja elkölteni az európai gazdaság. Ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben működő cégek fogják kapni a forrásokat, de az ingatlanok üzemeltetésére, azok fűtésére, hűtésére, elektromos árammal való ellátására, valamint közlekedésre és közlekedési infrastruktúrára fogjuk a beruházások jelentős részét irányítani. Az átállást alapvetően két irányból támogatja az OTP Bank, az egyik, hogy az ügyfeleinkkel párbeszédbe elegyedünk, megpróbáljuk őket felkészíteni arra változó világra, ami következik, és segítünk nekik megérteni azokat a kockázatokat, amelyek a működésük során felmerülnek a fenntarthatósággal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezekre a kockázatokra gyakran a beruházás a megoldás, ezeknek a finanszírozásában szeretne, és tud az OTP segítő partnere lenni az ügyfeleknek. Így jutunk el a második lehetőséghez, amiben tudjuk segíteni az ügyfelek zöld átmenetét, az a lehető legjobb finanszírozási megoldások nyújtása, és a kedvező zöld hitelek" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencia egyik videóinterjújában.
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
Nem véletlenül emlegetik a fenntarthatóságot, azon belül az ESG szempontokat a gazdasági és társadalmi rendszereink új, mindent behálózó tényezőjének. A tőkepiacon, a finanszírozásban is jelen van a klímasemlegességre való törekvés, ami azt jelenti, hogy akár vállalatokról, akár a lakosságról legyen szó, a hitelezési értékelőkben, a kockázatkezelési módszerekben is fokozatosan megjelenik a fenntarthatóság. Puskás Andrást, az MBH Bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a dekarbonizációs célokról, valamit arról, hogy miként lehet az ESG szempontokat a kockázatkezelésekbe is beépíteni, a hitelportfóliókat zöldíteni.
Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.
Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
A szén és általában a fosszilis tevékenységek hitelezésének kivezetése, illetve leépítése, a megújulók további felfutása régóta téma a pénzügyi rendszerben, de mindeddig az elköteleződések nem mindig voltak megfoghatóak. A Green Policy Center elemzése szerint ehhez képest érdemi előrelépést jelenthet, hogy a hazai bankrendszer legnagyobb szereplői közül többen publikálták első körös klímacéljaikat, melyek az energiaszektort is lefedik. Lássuk a terveket, célokat!
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
A befektetők 44%-a szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során. Háromnegyedük úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt a greenwashing, ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.
A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb, ám kevésszer szóba kerülő összetevője, pedig a Párizsi Megállapodás is kiemelt célként határozta ezt meg. A klímakatasztrófát kizárólag állami forrásokból nem lehet megakadályozni, éppen ezért a világ fejlett pénzügyi piacain komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi években a magánforrások zöldebb irányba terelése terén. A nagy globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal - áll a Green Policy Center legfrissebb tanulmányában, amely a hazai bankszektor leglényegesebb akadályait tárja fel a klímasemleges bankolás elérése kapcsán.
Úgy tűnik, hogy megteszik az első lépést a britek egy átláthatóbb ESG minősítési rendszer felépítése felé. A vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítéseinek szolgáltatóit arra kérik majd, hogy az ágazat szabályozásának első lépéseként egy önkéntes "best practice", azaz a legjobb bevált gyakorlati kódexet alkalmazzanak - közölte kedden a brit Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Financial Conduct Authority). Később jöhet a szabályozás is - írja a Reuters.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
NATO-tagországok is kapnának területet.
Kemény kihívásokkal kell megküzdenie Brüsszelnek.
Erre figyel az ország.
A LIBE Bizottság a magyar jogállamiság miatt lépett, a kormány felháborodott.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
